Miről szól?

Ezen az oldalon a Hedge Fund-ok világát mutatjuk be. Mik ezek, mit csinálnak, hogyan működnek, milyen stratégiát használnak, milyen befektetéseik vannak, és nem utolsósorban Te miként profitálhatsz ebből. Szó lesz érthető nyelven az elméletről, módszerekről, de érdekességekről, hírek elemzéséről, aktualitásokról is. Más szóval: megtudhatod mit és hogyan csinálnak a TőzsdeBálnák, mit tesznek az olyan dollármilliárdos és gyakran titokzatos spekulánsok mint Soros, Griffin, Simons és társaik. Kérdéseket, visszajelzést kérlek ide küldj: info@bwm.hu

Twitter

Nincs megjeleníthető elem

Portfolió Blogger

Facebook, Twitter

 

Facebook

Portfolió Hírek

2010.04.18. 22:24 Faluvégi Balázs

Miért jó neked erről olvasni?

Címkék: piac alapok soros griffin

A legtöbb ember nagyon ritkán találkozik azzal a kifejezéssel, hogy Hedge Fund. Talán elkap egy-egy hírt néha a gazdasági hírekben, vagy még ritkábban a híradó első blokkjában. Nem igazán tudja hová tenni ezt a fogalmat és legtöbbször nem is érdekli. Pedig ha tudná, hogy életünkre milyen nagy hatással vannak a Hedge Fund-ok döntései, és azt, hogy figyelemmel követésük és módszereik tanulmányozása saját vagyoni helyzetére milyen gyökeres változásokat hozhat, biztosan jobban odafigyelne. A Hedge Fund-ok a pénzügyi piacok bálnái.

Hogy pontosan miként határolhatóak körül a Hedge Fund fogalma, arról a következő cikkben lesz szó. Ahhoz, hogy megértsük a jelentőségüket, első körben elég annyit tudni, hogy ezek olyan speciális befektetési alapok, illetve vállalkozások, amelyek feladata szűk ügyfélkör pénzének a piacokon való forgatása, befektetése. A Hedge Fund-ok ma már a pénzügyi piacok domináns, megkerülhetetlen szereplői. Ott vannak a részvények piacán, az árupiacokon, legyen az hús, búza, ott vannak ezen belül az energiahordozók tőzsdéin, például az olaj vagy a földgáz esetén is. Összesített méretük, az általuk kezelt vagyon meghaladja a 2000 milliárd dollárt. Ez bármely ember számára felfoghatatlanul nagy összeg, de más megvilágításba helyezve nem feltétlenül olyan nagy, hogy elsőre a befolyásuk jusson az eszünkbe. Teljes világ GDP ennek harmincszorosa, az összes tőzsdén forgó részvények teljes értéke huszonötszöröse (piaci kapitalizáció), és még sorolhatnám a példákat annak a hálátlan feladatnak az érdekében, hogy meggyőzzelek: 2000 milliárd dollár (384 320 milliárd Ft) nem is olyan sok pénz. Igen ám, de a Hedge Fund-ok többsége nem ül a babérjain vagy egy portfólióban, hanem aktívan forgatják tőkéjüket. Ezért a forgalomból, a rövid és középtávú árfolyam alakulásból sokkal nagyobb mértékben kiveszik a részüket, mint a befektetési alapok, nyugdíjpénztárak. Amíg a világ összes megtakarításának 1%-át kezelik, óvatos becslések szerint a pénzügyi piacok forgalmának 25%-át, merész számítások alapján akár 60%-át is adhatják. Sőt, van olyan Hedge Fund, amelyik egyedül a világ teljes részvényforgalmának a 3%-át teszi ki. Ez nem más mint a Citadel, amelynek mindössze 41 éves alapítója Kenneth C. Griffin. A magas forgalmi részesedés pedig az árfolyamok befolyásolásában rövid és középtávon nagy ráhatást jelent. Ahogy a Tőzsdecápákban Gordon Gekko mondta "Mi döntünk mindenről, háborúról...egy gémkapocs áráról"

Minden, ami a mindennapi életünk, mindennapi pénzügyeink része, arra ez kihatással van. Nem bújhatsz el előle, mert az olyan, mintha a világ elől akarnál elbújni. Néhány évtizeddel ezelőtt volt a világban egy érdekes és kissé megalomán kísérlet. Ennek a célja az volt, hogy teljesen eltüntesse a piacokat, köztük a pénzügyi piacokat is. A kísérletnek az is a célkitűzése volt, hogy a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségeket megszüntesse. Az eljárás során felülről történő tervezést, totalitárius rendszer, személyi kultuszt, központosítást, kollektív vagyont kevertek össze. A kísérlet kódneve szocializmus volt, az előállítani kívánt matéria pedig a kommunizmus. A kísérlet végül kudarccal zárult. A finanszírozók (a nép) nem bírta tovább a mellékhatásokat (tulajdonképpen csak mellékhatások voltak) és lefújta az egészet.

Van még egy ország a földön, ahol a kísérletet szűkös keretek között, kevésbé nagyipari módon, elkeseredett formában folytatják. A megszállottság nem vezet eredményre, az az ország ma egyike a legszegényebbeknek, és a lakói olyan elnyomásban élnek, ami ép ésszel nehezen felfogható. Élőben láttam az 1984-et, és nem akarom megint látni. Észak-Korea a mai napig próbálkozik a szocializmussal, eredménye a szegénység, és izoláció. Ám még itt is felüti a fejét az a "gonosz, kegyetlen" piac. Ugyanis a megélhetés biztosítására, a megfelelő élelmiszer ellátásra az állam képtelen, ezért az emberek feketepiacokon kezdtek el kereskedni mezőgazdasági termékekkel.

Ezeken a piacokon az árakat a kereslet és kínálat alakítja, nem a felülről történő szabályozás. Hasonló a helyzet az amúgy sem nagyszámú külföldiek számára egyébként nem elérhető helyi pénznem, a von esetén is. Van egy hivatalos, központilag előírt árfolyam, ami a feketepiacokon ennek a sokszorosa. A gazdaságban részt vevő emberek még egy ilyen nagy elnyomás közepette is jobban tudják mi a valós értéke a pénznek és az áruknak, és érvényre is juttatják ezeket.

A piac talán emberileg igazságtalan, de ez működik relatíve a legjobban abban, hogy a társadalom tagjainak a szükségleteit kielégítse. Vagy "félig üres pohár" embereknek: ez működik a legkevésbé rosszul. A társadalom sok minden mást megpróbált, és mindegyik nagy kudarc volt a piacalapú, versenyre kondiconált gazdasághoz képest.

A pénzügyi piacokon is ez a realitás, ahol egymás megtakarításai cserélnek gazdát. Ezeket kölcsön lehet adni (banknak bankbetét, az államnak állampapír formájában), részesedést lehet venni vállalatokban (részvény formájában). Ezeknek az értéke pedig szinte folyamatosan változnak. Van, aki ezeket a változásokat jobban ki tudja használni, mások kevésbé. A piacon pedig emiatt is igen hamar nagy különbségek lesznek. Lesznek olyanok, akik nagyra nőnek, mert ügyesebben használták ki a változásokat. Vigyázzunk, hogy az ok-okozati összefüggést megnézzük. Akik gazdagabbak lettek a piacon, legyen az két újságos vagy büfé az aluljáróban, vagy két rivális Hedge Fund a nyersolaj piacán, azért tettek előnyre szert a másikkal szemben, mert felkészültebbek voltak. Ez a helyzet, ilyen a világ: folyamatos versenyben vagyunk egymással, akár egy nő/férfi kegyeiért, akár egy állásért, akár azért, hogy a pénzügyi piacokon többet nyerjünk, mint mások. Ráadásul a nagy szereplők rövid és középtávon képesek (ha egyedül nem is), de együtt intuitív módon összefogva befolyásolni a helyzetet. Csak úgy, mint annak idején Soros és más Hedge Fund-ok a Bank of England megtörésekor, aminek majd egy külön fejezetet szentelek.

A Hedge Fund-ok hatalma és befolyása ellenére azért fontosnak tartom kielemelni, hogy hosszútávon azért a fundamentumok nyernek, nem arról van szó, hogy ők döntenek, hanem inkább felnagyítanak folyamatokat. Akárhogy is, hatással vannak az életedre és a befektetéseid értékére.

Mindez elsőre esetleg félelmetesen hangzik, de ha befektetéseid vannak, az ezzel kapcsolatos ismereteidet a magad javára is fordíthatod. Követhetsz guru-kat, de még inkább javasolt, hogy módszereket.

 

Érdemes figyelned a blog-ot, mert:
  • A Hedge Fund-ok önkéntelenül is képesek az árakat a mindennapokban is befolyásolni, ami a piacokon történik, a te életedre is kihatással van, és erre fel kell készülnöd
  • A megtakarításaiddal is versenyben vagy másokkal a magasabb hozam érdekében. Miért ne figyelnéd azokat, akik a legjobbak ebben?
Ebben a blog-ban a Hedge Fund-ok érdekességeinek bemutatásán túl az általuk alkalmazott módszerekről és konkrét tevékenységéről van szó. Ha érdekel, kövesd a blog-ot (és a feed-et), twitter-t. Szánj rá naponta vagy akár hetente néhány percet erre. Arra, hogy befektetéseid által nagyobb anyagi háttérre tegyél szert. Nem fogod megbánni.

 

A következő fejezetben néhány olyan esetről lesz szó, ahol a piacon a Hedge Fund-ok tevékenysége miatt is a mindennapi életre voltak kihatással.

komment

süti beállítások módosítása