anó piacon 74%-ot keresett (díjak után!). Ugyanakkor az emelkedő 2009-es esztendőt több mint 51%-os veszteséggel zárta, és ezzel lejjebb kerülve, mint előtte. Ha a mellékelt képen az S&P 500 2003 és 2008 közötti értékének alakulását nézzük, láthatjuk, hogy amit az index 5 év alatt "felépített", azt egyetlen év alatt "rombolta le". A viszonylag ritka, de olyankor gyors és hirtelen pénzkeresést a statisztikák is alátámasztják. Az ún. Short Bias Hedge Fund-ok legjobb hónapja (!) majdnem 23%-ot hozott, míg a legrosszabb esetén is ennek kevesebb mint a felét, mintegy 9,5%-ot veszítettek. Ezek a Hedge Fund-ok tehát jellemzően, de nem kizárólag árfolyamesésre spekuláló, short pozíciókat vesznek fel, túlnyomó többségében részvényekben, vagy ezek származtatott termékeiben.A felhasznált módszerek és stratégiák legtöbbször figyelembe veszik a fundamentális és a technikai elemzést is. Az előbbire azért van szükség, mert elsősorban nem rövidtávú ügyleteket hajtanak végre, ez inkább egyes long/short equity, statistical arbitrage, illetve market neutral és kvantitatív technikákat használó Hedge Fund-ok sajátja - sok minden más mellett. Ezek az alapok sokkal inkább a tartós, legalább középtávú csökkenést célozzák meg. Ehhez jó, ha rendelkezésre áll a fundamentális háttér az adott vállalat esetén, és az még jobb, ha a túlértékeltségből fakadó esés pszichológiai feltételei is adottak.
A szórás nagyobb, mint a részvénypiaci indexeknél - ezzel ez a szegmens tagjai a Hedge Fund-ok egyik legfontosabb előnyét veszítik el - az alap Hedge Fund indexnél pedig kétszer akkora. Ez nem lenne baj, ha - nem közölt - hasznosabb Sortino rátán érne el jobb eredményeket az alindex, ami azt jelezné, hogy emelkedések, megugrások miatt nagyobb a szórás. Ám számolás nélkül is egyértelmű, hogy nem ez a helyzet.
A Short Bias a Hedge Fund ágazat sorból leginkább kilógó, a többi szegmenssel legalacsonyabb korrelációt produkáló, legrosszabb teljesítményt felmutató csoport a Hedge Fund-okon belül. Gyakran halljuk, hogy a részvénypiac hosszútávon emelkedik, a rossz időszakokat hosszú évek alatt felváltják a jobbak, és előbb-utóbb az indexek új csúcsokra törnek, csak ki kell várni. Ez a klasszikus buy & hold megközelítés. Bár látunk ellenpéldát nem is egyet, elég csak Japán, Tajvan, a Nasdaq példáját emlegetni, vagy akár csak azt, hogy az amerikai részvénypiac vezető indexe 8 és 12 éve, a technológiai buborék kipukkanásának, illetve az orosz válságként ismert volatilitás sokknak a legsötétebb napjaiban járt ugyanott, ahol most. Mégis, azért a részvénypiacok többsége általában évtizedes távlatban képes értéket felmutatni a befektetőknek. Ezért hosszútávon, a kizárólag és rendszeresen (!) történő shortolásra berendezkedett alapok halálra vannak ítélve, legalábbis, ami az abszolút hozam generálást illeti.
Az adatok ezt alátámasztják. A HedgeIndex 1994-es indítása óta több mint 37%-os mínuszban van. Ez értelemszerűen rosszabb a 16 év alatt megduplázódó, világ részvénypiacait követő indexeknél, és enyhén szólva is erős kontraszt a több mint négyszeresére növő Hedge Fund fő index mellett. Ha a bruttó hozamokat nézzük, ott valamivel szebb a kép, de az éves szintű majdnem 3%-os negatív hozam - sikerdíj híján - csak részben magyarázható a költségekkel, a csoportba tartozó Hedge Fund-ok menedzserei ténylegesen is pénzt vesztettek a piacokon.
Azt várhatnánk, hogy az elmúlt évek zuhanásokban bővelkedő időszakában mégis, tobzódnak a magas hozamokban. Csalódnunk kell, és néha megdöbbentő következtetéseket kell levonnunk. A harmadik negyedévben, amikor az S&P 500 több mint 9%-ot veszített az értékéből, a short Hedge Fund-ok nemhogy ennyit nem kerestek az árfolyamesésen, hanem egyenesen veszítettek, abból sem marginális szinten, majdnem 8%-ot! Az utolsó negyedéves 23%-os részvénypiaci zuhanás idején is ezt abszolút értékben (ahogy van értelme számolni) alúlmúló, mindössze 11%-os hozamot tudtak elérni.2009-ben a részvénypiac 23,5%-ot emelkedett, ám ezúttal is alulteljesítettek ezek az alapok, mert 25%-ot veszítettek értékükből. Zárójelben jegyezném meg, hogy a véleményem szerint kevésbé megbízható Barclay's által összeállított index komponensei összességében jobb eredményeket értek el. A Short Bias Hedge Fund-ok általában veszítettek, amikor emelkedett a részvénypiac, és kevesebbet kerestek az esés abszolút értékben vett mértékénél, amikor általában csökkentek az árfolyamok, sőt gyakran a részvényalapokkal kéz a kézben veszítettek.
Hogyan lehetséges ez?
A kulcs nem a Short, hanem a Bias szóban található. A jelentése: elfogultság, ami nem kötelezettséget jelent. A Short Bias alapok árfolyamesés előtt álló részvényeket keresnek, de nem kizárólag ebbe fektetik a tőkéjüket. Régebben, még a kilencvenes években, ezek a Hedge Fund-ok a Dedicated Short név alatt futottak, amikor is a technológiai boom gyakorlatilag kivégezte a műfajt, legalábbis ebben a formájában. Akkoriban az index bőven felül is teljesítette az emelkedés mínusz eggyel megszorzott értékét, de nyereséget nem volt képes termelni. Ne felejtsük, ugyanezek az évek voltak, amikor Robertson, Soros, Druckenmiller, a nyolcvanas-kilencvenes évek legnagyobb spekuláns géniuszai bedobták a törülközőt. Az ide tartozó, akkor sem túl nagy számú és arányaiban komoly tőkét kezelő Hedge Fund-ok sorra váltottak, és a maguknak előírt short kötelezettséget, short irányultságra váltották. Ezután már sokkal inkább jellemző volt az, hogy nemcsak short pozíciókat nyitottak, és bár többségében az árfolyamesés szolgálta az érdekeiket, azok időzítését is komplexebb módon végezték el.
Különösen érdekes az, ami 2008 harmadik negyedévében történt. A nem túl nagy számú short alapok jelentős mennyiségben adták a pénzügyi szektor részvényeit, amely jó húzásnak bizonyult. A nyár végén azonban egy kisebb emelkedés bontakozott ki, és a többségük úgy gondolta, hogy inkább zárják a pozícióikat, részben azért is, mert féltek attól, hogy a kormányzat megmenti a bajba jutott cégeket. Ez végül meg is történt, de nem mindegyik pénzügyi vállalat esetén, és a pánikot már nem sikerült elkerülni. Ezért a shortoló Hedge Fund-ok jobban jártak volna, ha tartják a pozícióikat.
A Hedge Fund-ok egyik legfontosabb ismérve és egyben előnyt biztosító fegyverténye a szabadságuk. Gondoljunk csak bele: a Short Bias egyike azon kevés alszektoroknak, amely deklaráltan irányt választ (a másik az "emerging markets" kategória, ami elvileg csak long irányban nyit pozíciókat, ott viszont a feltörekvő gazdaságok magasabb növekedési üteme biztosítja a versenyelőnyt). Ezzel éppen a Hedge Fund-ok legjobb jellemzője elől zárják el az utat. Ráadásul ha egy befektető mégis úgy gondolja, hogy a piaci időzítés az ő feladata és short lehetőségeket keres, könnyedén megteheti az ún. bear market hagyományos alapok, vagy akár ETF-ek által.
Sokan azzal védik őket, hogy a többségükre jellemző negatív korreláció remek diverzifikációs lehetőséget kínál. A lényeg szerintük az alternatíva, a más eszközosztályokkal való alacsony korreláció, ezért érdemes a portfolióban ilyet tartani. A baj az, hogy egyrészt a sikerhez itt időzíteni kell, ez pedig éppen a Hedge Fund-ok dolga lenne, nem a befektetőé. Ám az abszolút hozam világában nem is a részvényindex benchmarkok megverése a lényeg, hanem az, hogy hosszú távon valamennyi eszközkategória nyereséget termeljen. A negatív korreláció és Markowitz egyes követőinek az öröme azonban sovány vigasz, ha hosszú távon sem látnak eredményeket a befektetők.
Nem véletlen, hogy ma már alig van, aki valóban ebbe a csoportba tartozik. Éppen azért, mert a Short Bias önmagából adódóan korlátozza le magát feleslegesen. Dow Jones által átvett HedgeIndex 7, a Barclay's 13 Hedge Fund-ot követ a mutató kiszámításához. Nyilvánvalóan az sem véletlen, hogy a Hedge Fund-okat kezelő menedzserek többségének eszébe sem jut ilyenfajta alapot indítani. Így aztán nehéz, ha nem lehetetlen jól működő érvet találni az ellen, ha azt mondjuk, hogy a Short Bias a Hedge Fund ágazat legkisebb tagja, amely egyben a legrosszabb eredményeket is szállítja, létjogosultsága pedig megkérdőjelezhető.
---
Kövess minket a Twitter-en, és csatlakozz hozzánk a Facebook-on.
